Termékek Menü

Nimród elmélet

Nimród elmélet

Örökölt államtöreténelmi dicsőségünkről szól a krónikások Nimród elmélete is. Ismeretes, hogy Kézai Simon, Kún László királyunknak történésze, s utána Turóci történetírónk, továbbá a budai meg a pozsonyi krónikák latin nyelven írt tanítása szerint a magyar államtörténelem élén nem Árpád, sem Balambér, hanem ezek legelső őseinek, Hunnak és Magyarnak, atyja, Nimród óriás, az állameszme teremtője áll. A Nimród elmélet lényege Kézai szavaival így szól: (1)

„Nemroth gigans post linguarum inceptam confusionem terram Euilath introivit, quae regio Persidis isto (?) tempora appellatur, et ibi duos filios Hunor scilicet et Mogor ex Eneth sua conjuge generavit, ex quibus Huni seu Hungari sunt exorti.”

„Nemróth óriás, a nyelvek összezavarodásának elkezdődése után, Evilath földre költözködött, mely mostanában Perzsia tartományának neveztetik, s ottan nejével, Enethtel nemzett két fiút, tudniillik Hunort meg Magort, akiktől származtak a Húnok vagy Hungárok.”

Ugyanezen Nimród-elméletre tanít Müglin német nyelvű krónikája a következő szavakkal: (2)

„ Da zoh herr Nemrot der risz, herr Tana sun in ein land das hies euilat und heisset nü persiden und het do mit seiner hawsfrauen Oneth zwen sün der eine hies Hunor, der ander Magor, von den dyé Hewnen kumen.”

Mindezen nyomtatásban megjelent krónikákon kívül Róma, (3) Páris (4) és Velence (5) könyvtáraiban hat évszázadon át észrevétlenül heverő Nimród nemzedék-táblára akadtam, melyet fényképen s (3) kézirat-könyvet egynehány szó ismertetéssel itten bemutatom.

Szerzője nem magyar, hanem olasz, még pedig velencei születésű történtíró, a minorita szerzetesbeli Paulinus, aki mint Pozzuoli püspöke halt meg Kr. u. 1345. évben. Latin nyelven írt világtörténelmét teljes hitelű forrásként használta fel Dandulus doge a Velencei Krónikában. Muratorius pedig a 271 pergament levélből az Italiát érdeklő utolsó 40 levél szövegét kinyomatta az „Antiquitates Italicae” negyedik kötetébe. A tollrajzokkal szemléltetett műben öt részt különböztethetni meg:

 

  1. Elől a kortani táblázatok közt van Nimród nemzedék táblája, ahol nem a történetbúvárainknál, sem a latin krónikáinkban a Kósa-féle kódex (6) alapján eltorzított Menroth név, hanem ugyanazon hét betűvel leírt Nemroth szóforma szerepel, mint amely olvasható akár Szent Isidorus Eredetek Könyvében, akár Kézai krónikájának Hevenesi-féle legrégibb kéziratában (7) kétszer; akár a Budai meg a Turóczi Krónikákban; mi több, Müglin német krónikájában sincs Menroth, hanem Nemrot szóalak;
  2. A földrajzi részben olvasható, egészen biztos tudomása a Major Hungariára Rubruk által megnevezett Szent Isidorus tanuságáról: „Az Ungorokról mondja Isidorus, hogy előbb a meotisz legvegin … stb.”;:
  3. vegyes rész;
  4. Világtörténelem a teremtéstől kezdve egészen VII. Henrik római császárig. Ebben a 49-ik levélen olvasható, hogy Nemroth tanítá övéit a tűztiszteletre; a 194-ik levélen nemzetünk eredetét adja elő Jordanes gót hagyománya szerint, azután Szent Isidorus szerint, végre Kézai szerint, de a névnek említése nélkül; a 201-ik levélen „Atila Isten-ostora” tollrajzképpel szemléltetett szöveg; a 215-ik levélen „Nagy Károly-Gallok-Avarok” szintén tollrajzképpel szemléltetett szöveg; majd az Árpádház történetéből több érdekes adat közül fölemlítem, hogy a Muratorius könyvében olvasható „Sitaxit” ismeretlen nevű magyar király helyett az eredeti kéziratban „Tasis rex ungarorum” helyesen áll;
  5. Végül térképek következnek.

 

A Paulinus püspök által szerkesztett nemzedéktáblán Cham arcképpel van szemléltetve; négy fia közül első Chus, kitől származtak az Etiópok. Chus ismeretes öt fián kívül keretben

„regnavit babilone Nemro’h temporc Phalec primus constituit regnum post diluvium”, azaz „Babilonban uralkodott Nemroth, aki vízözön után, Phalec idejében alapított királyságot.” Nemrothnak fiai: „Hunor, Magor, ex hiis duobus regnum Hunorum exortumest”, azaz „Hunor, Magor, e kettőtől eredett a Hunnok királysága”.

Mindezen krónikásoknál olvasható Nimród-elmélet egyforma lévén, Kézaitól eredt: mert bizonyos, hogy legelébb az Ő történet könyvében jelent meg. Történettudósaink látván a terjengősen fogalmazott Nimród-elméletnek, szembeszökő gyarlóságait, elvetették mind a Hún-Magyar testvériséget, mind a Nimród apaságát, s a magyarok történetét rövidlátóan Árpáddal kezdődöttnek tanítják. Borovszky Samu dr., a Magyar Történelmi Társaság titkára szerint, a Hun-Magyar atyafiság meséjének komoly történész nem ad hitelt. Maga a boldog emlékezetű Kuun Géza gróf a Nimród-elméletet nagyzási hóbortból eredett koholmánynak tartá. (8) A Nimród-elmélet tönkretett hitelét visszaszerezni van hivatva a következő Nimród-okmány: