G. S. Frater P. A. X. Sátánista mágia

A titkos tudományokban a kígyó a bölcsesség jelképe és a mágusok évszázadok óta keresik a tiltott gyümölcsöt, amely számukra a kígyó ígéretének beteljesedését elhozni hivatott.

            A sátánizmus az istenellenes elv tisztelete, Princeps Tenebrarum – (a Sötétség fejedelme) – elsősorban a manicheus-gnosztikus dualizmusra (az Isten és a Sátán elvi egyenrangúságának elfogadására) vezethető vissza, ahogy megnyilvánult számos késő ókori-keresztény szektában. A gonosz nem más, mint a létezés alap oka, amely a teremtett lényekben aktualizációra tör, a valóságban tehát a természetben ható ősokok magasabb potenciája.

            „Hogy a mágia a Lét legsötétebb alapjait érinti, azt láttuk. Hogy szatanikus oldala van, mint minden létezőnek, az ne indítson arra, hogy elítéljük, mert magukat a kozmikus hatalmakat ítélnénk el vele, akik a Lét délibábos hálóját szövik.” – írja Dr. Ernst Schertel.