Az alsóbb mágia és rítusai
Az alsóbb mágia és rítusai
A nagyszabású mágikus rítusok, a nekromantia és a halálvarázslat mellett számos összehasonlíthatatlanul jelentéktelenebb és vulgárisabb mágikus eljárások léteznek, amelyeket „alsó mágiának" neveznek. Ezek nem követelnek olyan sok tudást, kitartást és odaadást, mint a körülményes mágikus rituálék, de ugyanazokat a mágikus alapvetéseket követik. Itt nagyon gyakran arról van szó, hogy egy másik ember jóakaratát vagy szeretetét megnyerjék.
Egy egészen egyszerű, a középkorban szokásos eljárás abban állt, hogy vettek egy kis kézitükröt, anélkül, hogy alkudtak volna rá: Vedd ki a tükröt a keretből, és írd bele háromszor az üveg hátlapjára annak a lánynak a nevét, akit kívánsz. Aztán közelíts meg egy kutyapárt, amikor a kan fedezi a nőstényt, tartsd eléjük a tükröt. Rejtsd el kilenc napra a tükröt egy olyan helyen, ahol a lány gyakran elhalad; aztán vedd magadhoz, és a lány kielégíti kívánságaidat. Itt a lány, a párzási aktus, amelyet felfogott a tükör és a tükör tulajdonosa között mágikus kapcsolat jön létre.
Egy nem éppen étvágygerjesztő eszköz, amivel egy nő el tud csábítani egy férfit, abban áll, hogy szó szerint „a bőre alá kapja", miközben testének termékeit adja neki étkül. Forró fürdőt vesz, végül izzad és liszttel szórja be magát. Ha a liszt felszívta a verejtékét, lemossa egy fehér lepedővel, és belerázza egy tálba. Aztán levágja a kezéről és a lábáról a körmöt, minden testrészéről szőrt ad hozzá, ezeket hamuvá égeti, és összekeveri a tálban lévő folyadékkal. Aztán beleüt egy tojást, megsüti a keveréket a kemencében és felszolgálja étkül a kiválasztott férfinak. Ha hajat vagy a testnek más alkotórészeit alkalmazzák, feltétlenül ügyelni kell arra, hogy azok a helyes személytől származzanak. Egy 1591-ből származó pamfletben, a News from Scottland-ban, John Fian iskolamester Saltpans-ból, Lotthian-ból, a következő intő példát meséli el: Fian szenvedélyesen beleszeretett tanítványai egyikének nővérébe, és rábeszélte a fiút, hogy szerezzen tőle három szál fanszőrzetet. Amikor a fiú azokat kitépni próbálta alvó nővéréből, az felébredt és kiáltott. Odajött az anyjuk, megállapította mi történt, és a három szál szőrt egy fiatal tehénből adta oda fiának, aki azokat Fian-hoz vitte. Fian „arra alkalmazta művészetét", és nem tartott sokáig, amíg a tehén hozzá jött. „Az körülugrálta és körültáncolta őt Saltpans lakóinak nem kis csodálatára."
A szerelmi varázslat gyakran állítólagos aphrodizáló növények és gyógynövények alkalmazását követeli meg, amelyeket finomra őrölve a kívánt nő ételébe vagy italába kell keverni, vagy szobájában, illetve egy olyan helyen kell elrejteni, ahol gyakran eljár. Az erre a célra ajánlott növények közé tartozik: a fejes saláta, az endívia saláta, a porcsin, a macskagyökér, a jázmin, a sáfrány, a koriander, a páfrány, az árvácska. Az alpesi ibolya is valószínűleg oda tartozik, mert gyökerét a régi időkben pesszáriumként használták. A Historia Plantarum elégetni javasolja a gyökereket, a hamut a borba marinírozták, és kis golyócskákat formáltak belőle. Az örökzöldet porrá kell törni, gilisztával granulátummá őrölni, hagymával összekeverni. A babérlevél szerelmi italok készítéséhez való, mert a babérlevél leve kábító hatású. A görögök a sárgarépát is aphrodiciakumnak tartották, valószínűleg külső formája miatt. A mák és a mérges csucsor nem gerjeszt szexuális vágyat, hanem megmérgezi az áldozatot, és tehetetlenné teszi.
A legerősebben ható növény, melynek alkalmazása a szerelmi mágiában a mágusra is veszélyes lehet, a mérges mandragóragyökér, az Atropa mandragora. Az Atropa szó Atropas-sal van kapcsolatban, a legöregebb párkával, akinek ollója átvágja az ember életének fonalát, ha eljött az ideje. A mandragora név jelentése nem kideríthető. Ez egy ógörög szó és Kelet-Ázsiából vagy Perzsiából eredhet.
A mandragóragyökérnek mágikus ereje van, mert nagyon gyakran úgy néz ki, mint egy kis ember. Hildegard von Bingen írja azt a XII. században, hogy az emberi hasonlósága miatt e növény könnyebben befolyásolható az ördögtől és annak szeszélyeitől, mint mások. Vannak hímnemű és nőnemű mandragóragyökerek. Hímneműnek számít a fehér mandragóra, melynek kövér, belül fehér és kívül fekete gyökere van. A levelek szétterülnek a talajon, a virágok erősen illatoznak, és a sárga bogyók elaltatnak, ha megeszik őket. A régi időkben narkotikumként és érzéstelenítő szerként használták. A nőnemű fekete mandragóra hasonlít a hímneműhöz, de gyökere gyakran szétválik. Van még egy harmadik faj, az úgynevezett bolond növény.
A mandragóragyökér narkotikumot tartalmaz, melynek borral való lepárlása halálos lehet, vagy delíriumot és eszelős képzelgéseket gerjeszt. A görögök nagyon veszélyesnek tartották ezt a növényt és a Historia Plantarum szerint mindazoknak, akik ki akarják ásni a gyökeret, három kört kell karddal húzni körülötte, és nyugatra kell nézniük. Segédjeinek körtáncot kell lejteni a növény körül, és erotikus szavakat suttogni neki. Köszvény és álmatlanság ellen használták gyógyszerül, de mindenekelőtt szerelmi italok készítéséhez. Aphrodite beceneve Mandragoritis volt.
Egy később keletkezett néphit szerint túl veszélyes egy embernek a gyökeret kihúzni a földből. Az éjszaka sötétjében óvatosan fellazították a földet a növény körül, zsineget kötöttek egy fekete kutya nyakába, a gyökérhez kötötték azt, és a kutyának biztos távolból hősdarabokat vetettek, amelyeket nem tudott elérni. Amikor a kutya rángatta a pórázt, kiszakította a gyökeret a földből. Aki a közelben volt, be kellett hogy fogja a fülét, vagy viasszal vagy vattával kellett bedugnia, mert a mandragóragyökér a kiszakítás pillanatában szörnyű kiáltást hallat, és aki azt hallja, meghal. A kutya a mandragóra kiáltásába belehal, és a helyszínen eltemetik.
Még később is úgy gondolták, hogy a mandragóragyökér a bitófa alatt nő, ott ahová az akasztott a földre hullatja a folyadékot. Ez az elképzelés talán abból ered, hogy a kivégzett ejakulál a halál pillanatában: a talajra hulló mag alkalmas táplálék a szerelmi mágiában hatásos növények számára.
Ha kihúzták a mandragóragyökeret, minden péntek este borban kell megmosni, egy darab vörös vagy fehér selyembe burkolni, melyet Újhold idején meg kell ismételni. A gyökér minden kérdést megválaszol, védi tulajdonosát annak ellenségeitől, és teherbe ejti a terméketlen asszonyokat. Ha egy darab aranyat helyeznek melléje éjszakára, az reggelre kétszeresére nő.
A Grimorium Verum egy gyakran idézett eljárást ír le, a láthatatlanná váláshoz. Szerda reggel napfelkelte előtt kell kezdeni hét fekete babbal és egy koponyával. A koponyának a szájába bele kell tenni egy szem babot, kettőt a szemüregébe, és kettőt a fülébe. Azt nem mondják, hol maradjon a maradék kettő, azokat valószínűleg az orrba kell helyezni. Rajzoljunk egy tetszőleges mintát az ujjunkkal a koponyára és ássuk el arccal felfelé a földbe. Minden reggel napfelkelte előtt jó borpárlattal öntözzük meg. A nyolcadik reggelen megjelenik egy szellem és megkérdezi: „Mit csinálsz?" Erre ezt feleljük: „Öntözöm a növényemet." A szellem most elkéri a borpárlatos palackot, és azt mondja, hogy ő akarja a növényt megöntözni, de először vonakodni kell a palackot odaadni. Ha tovább vonakodunk, a szellem megmondja, milyen mintát rajzoltunk a koponyára. Ezzel bizonyítja, hogy ő a fejhez tartozó szellem, és oda szabad neki adni a palackot, és megengedni neki megöntözni a koponyát. A következő reggel, tehát a kilencedik napon, kezdenek kicsírázni a babok. Vegyük a szánkba és nézzünk tükörbe. A tükörben nem látunk semmit, mert az ember láthatatlanná vált a bab által, ahogy a halott és az elásott koponya. Óvakodjunk a babok lenyelésétől, mert csak akkor válhatunk ismét láthatóvá, ha a babot kivesszük a szánkból.
Ugyanaz a grimórium megemlít egy receptet az ellenségnek való károkozásról. Az ember kimegy a temetőbe, kiás egy koporsót, kiveszi a koporsóból a szögeket, és ezt mondja: „Szögek, kihúzlak benneteket, hogy így az általam megjelölt embereket az útról letérítsétek, és nekik ártsatok. Az atya, a fiú és a Szentlélek nevében, ámen." Aztán e szögek egyikét bele kell nyomni az ellenség lábnyomába, és közben ezt mondani: Pater noster upto in terra. Ez az ördög egy megszólítása, és ezt jelenti: „Miatyánk, ki vagy a Földön." Ez a Miatyánk paródiája. Miközben a szöget egy kővel a földbe verik, Ezt mondják: "Árts X-nek, míg újból kihúzlak téged." A varázslat csak akkor szüntethető meg, ha a szöget kihúzzák, és közben ezt mondják: „Újra kihúzlak téged, hogy azzal az általad X-re hozott gonosz megszűnjön. Az atya, a fiú és a Szentlélek nevében."
Hasznos varázseszköz az úgynevezett „csodálatos kéz". Aki rendelkezik vele, akadálytalanul kirabolhat idegen házakat. Ez egy akasztott keze, és a saját zsírjából való gyertyát tart a kezében, melynek fénye mindenkit, aki látja, bámulásra kényszerít. Az 1722-ben megjelentetett Kis Albert című írás („A Kis Albert természetes és kabbalista mágiájának csodálatos titkai") azt mondja, hogy a kezet egy hulláról kell levágni, és hullalepelbe burkolni. Aztán az összes vért ki kell nyomni, és a kezet 15 napig egy összetört só, bors, salétrom és cimort vagy cimat tartalmú agyagkorsóba kell bepácolni. Hogy miből áll az utóbbi anyag, azt nem mondják meg. A kezet végül a kánikulai napok alatt meg kall szárítani a napon. Ez a július 3. és augusztus 11. közötti időszak, amikor Syrius, a Kutya csillag a Nappal egyszerre kel fel és nyugszik le. A Nap erőinek valószínűleg vakító fényerőt kell kölcsönözniük a gyertyafénynek. A Kutya csillag félelmet és rettegést közvetít. Úgy hitték, hogy a kánikulai napokon különösen veszélyesek a kutyák és veszettség ellen sebezhetők. Ha a Nap melege nem elegendő, a kezet páfránnyal és vasfűvel kell megszárítani a kemencében. A kifolyó zsírt viasszal kell összekeverni, és egy gyertyává formálni, melyet a kiszáradt ujjak közé kell helyezni. A kéz élettelensége és vértelensége a gyertya fénye által mindenkire átkerül, aki látja, és ettől úgy fogják bámulni azt, mint egy halottat.
A „csodálatos kéz" nem csak a „Kis Albert" fantáziaterméke. Petrus Mamoris azt írja a XV. század közepén, hogy vannak emberek, „akik egy holttest kezét hordják maguknál, amely szakramentumokat fogott fel, és amelyikkel egy alvó ember felett fordított keresztet vernek fel. Ez olyan mély álomba meríti az alvót, amely egy teljes napig tart. Időközben a tolvaj az alvó házát teljes nyugalommal kirabolhatja." 1831-ben az ír Neath grófság Loughcerew településén betörők próbáltak meg egy házat kirabolni, és ehhez egy égő gyertyát tartó hullakezet hoztak magukkal. De nem volt meg a kívánt sikerük. A ház lakói riadót fújtak, a tolvajok elszaladtak, és hátrahagyták a kezet. Egy méregkeverő banda, amely 1939-ben Philadelphiában több gyilkosságot is elkövetett, hogy a meggyilkoltak életbiztosítását fölvegye, a hullakezet a tanúk és az áldozatok megrémisztésére használták. Azt gondolták, hogy egy ilyen kéz segítségével embereket lehet megölni vagy megsebesíteni. Néha egy mumifikálódott emberkezet használtak erre, aztán csontból vagy elefántcsontból készített utánzatokat, melyek hüvelyk-, gyűrűs- és középső ujja tenyérre volt hajtva, míg a mutató és a kisujj szarvakként mutattak előre, és ez a hagyomány szerint az ördög jelképe.
A három zárt és kettő felfelé mutató ujjú kéz ördögi, mert a 3 tagad, és a 2 megerősít.
A grimóriumokban leírt legtöbb mágikus eljárásnál démonok a mágus segítői, aki kikényszerítheti szolgálatukat. Vannak azonban más rituálék is, amikor a gonosz úr és mester erejét tisztelik. Itt elsősorban az ördögpaktumról, a boszorkányszombatról, és a feketemiséről van szó.