Ön itt jár: > >

Szimbólumok

Szimbólumok

              Szimbólumok

 

Az egységgel, vagy yoni-val együttes, vagy a nélküli hármasság, vagy linga pogány szimbólumait tartalmazza.

Az 1. ábrán egy az ókori építészetben, stb. gyakran előforduló szimbólumot találunk. A hímnemű és nőnemű elemeket, az oszlopot és a félholdat ábrázolja.

A 2. ábrán az állítólag a Delphi-i jósda kapuján díszelgő misztikus betűket láthatjuk. Egyesek szerint a két betű azt jelenti „ő [hímnemű] vagy ő [nőnemű] van”, mások a hármasság és az egység szimbólumának vélik őket. Amennyiben ez igaz, akkor az oszlop egy igen szokatlan forma a yoni-ra. Egy találékony barátom az egyenesen álló részt egy „hasítéknak” tartja, ezzel azonban nem tudok feltétel nélkül egyetérteni, mert az 1. ábrán az oszlop nem tekinthető nyílásnak.

A 3. ábra egy Moor Hindu Pantheon-jában található hindu szektai jel, és egy a hímnemű és a nőnemű egységét jelzők közül.

  A 4. ábra a szűz és a gyermek emblémája. A holdsarlóval azonosítja őket. Különös, hogy egyes alkotók a holdat a napszimbólummal egyesítik, míg mások a szűzzel. Úgy hisszük, hogy az első a többes számú Baalim-mal és Ashtarothtal, míg a második az egyes számú Astarte-vel és Vénusszal kapcsolatos gondolatokat jelzi. Avagy, másképpen kifejezve, a házas, és a szeplőtlen szüzet.

  Az 5. ábra Sharpe Egyptian Mythology-jának (Egyiptomi mitológia) 15. oldaláról származik. Az egyik egyiptomi hármasság látható rajta, és nem csupán a jelen esetben Ozíriszből, Íziszből és Neftiszből álló hármasságot szimbolizálja, hanem annak egységét is a nőnemű elemmel. Ozírisz, a központi isten, önmaga is hármas, hiszen viseli az Athor istennőt jelképező szarvakat, valamint Ra isten tollait.

   A 6. ábra egy hindu szektai jel, Moor Hindu Pantheon-jából. A rombusz a yoni-t jelzi. Ezt az állítást nem csak a Lajard által lemásolt babilóniai gyöngyszemek bizonyítják, hanem indiai és etruszk alkotások is. Példának okán, F. A. Davis Antiquités Etrusques (Párizs, 1785) v. köt. xlv. tábláján egy ruhába burkolt, mellkasán egy félholdat és egy korona-freskót viselő, testének központja felett a mutató– és hüvelykujjaival rombuszt formáló nőt láthatunk. Ezen az alakon jól kivehető a hármasság, és hozzátennénk, hogy a három golyó, vagy három kör által kifejezett hármasság már a legkorábbi időkben, és a legtávolabbi országokban is felbukkant.

A 7., 8., 9. és 10. ábrák Cabrera-nak egy a latin-amerikai Guatemala-i Palernue közelében felfedezett ókori várost érintő beszámolójából (London, 1822) származnak. Habár látszólag nemi ábrák, mégis kételkedem abban, hogy a hasonlóság nem véletlen-e. A Cabrera által megadott táblák alapos vizsgálatát követően úgy vélem, hogy az ókori amerikai szobrászok elméjében nyoma sem volt a ling-yoni elemnek. Az összes hímnemű alak megfelelő öltözéket visel, habár egyeseknél egy groteszk, vagy másmilyen dísz, például egy emberi, vagy állati fej, egy virág, stb. található a ruha kötényén, amely a felvidéki bőrerszényére, valamint a középkori lovag és mások ágyékzacskójára hasonlít. Megemlítenék azonban néhány igen figyelemreméltó lemásolt faragványt. Az egyik egy fa, amelynek törzsét egy kígyó veszi körül, és amely gyümölcsének alakja akár a vesica piscis. Egy másikon egy sapkát és kamáslit leszámítva teljesen meztelen ifjú látható, aki egy hasonló fa előtt térdepel, elölről és hátulról valamiféle vad állat által fenyegetve. Ezen alak sajátos, az összes többitől különbözik abban, hogy amerikai helyett európai fejjel és arccal rendelkezik. A vonásai engem a néhai Mr. Cobden-re emlékeztetnek, a sapka pedig olyan, amilyet a vitorlázó tengerészek általában viselnek. Egy másik figyelemreméltó csoport láthatólag egy férfiból és egy nőből áll, akik egy arányaiban a keresztények által használatossal megegyező kereszt előtt állnak. Minden amerikai gondolatokat tükröz, és olyan díszeket vagy ábrákat is találhatunk, amelyek semmi általam máshol látotthoz nem hasonlítanak. A férfi látszólag egy fölfelé hajló orrú, szájában egy füge formájú rövid pipát tartó groteszk emberi alakot ajánl fel a keresztnek. A törzs alakja megfelelő, a karok és combok azonban „uszonyokhoz” hasonlóan lekerekítettek. A kereszt tetején egy kakashoz hasonló, egy nyaklánccal díszített madár található. A férfi ezen, és a többi faragványon nem visel szakállt, és azt, hogy nőket is ábrázolnak, csak onnan tudhatjuk, hogy egyes alakok kisebbek a többinél. Nem lenne kifizetődő további leírásokba bocsátkozni.

A 11. és 12. ábrák a kiemelkedően érdekes, Londonban, 1785-ben kiadott, állítólag D’Harcanville által írt, Récherches sur l’origine, l’esprit, et les progès des Arts de la Grèce című munka i. köt. xix. és xxiii. táblájáról származnak. Az elsőn egy a hímnemű hármasságot szimbolizálva feltekeredett kígyó, valamint a holdsarló, a yoni emblémája látható.

A 12. ábrán a bulla található bizonyos érméken, és a nemi elemeket, le baton et l’anneau-t szimbolizálja. Ezeket, akár mostanság a patkót, a balszerencse, vagy vad démonok vagy tündérek elleni amulettként használták.

A 13. kép, akár az 5., Sharpe Egyptian Mythology-jában található (14. o.), és állítólag Íziszt, Neftiszt és Ozíriszt ábrázolja – egyike a számos egyiptomi hármasságnak. A keresztény hármasság egyiptomi eredetű, és éppen annyira bizonyosan pogány tan, mint a menny és pokol, az ördög, arkangyalok, angyalok, szellemek és szentek, mártírok és szüzek, mennybéli közvetítők, istenek és félistenek létezésével kapcsolatos hiedelem, valamint a hit egyéb, a modern vallások nagy részét elcsúfító formája.

A 14. ábra egy a görög templomokban gyakran látott, de valószínűleg a kereszténységet megelőző eredetű szimbólum. (Található egy a témáról szóló, azt szinte teljesen kimerítő esszé az Edinburgh Review (Edinburghi folyóirat) 267. számában, de túlságosan hosszú ahhoz, hogy itt idézzük.) A keresztről már megállapítottuk, hogy egy összetett hímnemű embléma, a holdsarló pedig a teremtés nőnemű elemét szimbolizálja.

A 15. ábra D’Harcanville fentebb említett munkája i. köt. xxiii. tábláján található. A 11. ábrára emlékeztet, a nap és a hold beiktatása pedig lehetővé teszi a kígyó tekeredéséből levont következtetés igazolását. Amennyiben a kígyó teste a 8-as alakú tekeredés felett egyenes lenne, úgy egyszerűen a linga-t és a napot jelezné, nyakának meghajlítása azonban a yoni-ra és a holdra utal.

A 16. ábra a J. M. Raponi szerezte Recueil des Pierres Antiques Gravés ívlap (Róma, 1786) xvi. táblája 2. ábrájának másolata. A gyöngyszem egy a jelen esetben a szikla, oszlop, alak és ágak által jelzett Priapus-nak való áldozatot ábrázol. Egy meztelen férfi egy kecskét áldoz, egy felöltözött nő egy gyermeket tart feláldozásra készen, egy második, meztelen férfi a kettős sípon játszik, egy második, felöltözött nő pedig egy valószínűleg áldozati bort tartalmazó edényt tart a fején.

A 17. ábra a Récherches, stb. i. köt. xxii. táblájáról származik. E medálon a hármasságot az egyik oldalon egy férfi, és két feltekeredett kígyó alkotja, a másikon pedig egy kígyó által körülvett, két lekerekített kő között található fa, alul pedig egy kutya és egy kagylóhéj látható. Lásd supra, ix. tábla, 6. ábra.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: ezoterikus-irasok
Házhoz szállítás
Kövess minket!

Ügyfélszolgálat