Hermetika
| A fény tudománya a mágia... | |
"A fény tudománya a mágia, a tűz tudománya a hermetika."
(Eliphas Lévi)
Egyiptomban a mágia univerzális tudománnyá emelkedett, amit Thotnak, a mágia istenének tulajdonítanak. Thot nemcsak a mágia, hanem minden ezoterikus tudás megalkotója és ebből egyetemes dogmát teremtett. Az ő alakja az archaikus beavatások őre.
Az egyiptomi mitológia szerint Thot a bölcsesség istene "forrás vagy a sivatagban, el vagy zárva a beszélő előtt, nyitva vagy a hallgató előtt" - hangzik egy hozzá intézett imából. Ő alkotta meg a huszonkét őshangot, amely a beszédet felépíti. Ő az istenek írnoka, aki a túlvilági utazás alatt a lélek megméretése után az adott válaszokat feljegyzi. Íbiszként, vagy íbiszfejű emberként, néha majomként jelenik meg.
A görög mitológia Hermészként ismeri, az istenek hírnökeként. A római mitológia Merkúriuszként tartja nyilván.
Az európai hagyomány hermetika névvel definiálja azt a módszert, amely Alexandriában öltött szilárd testet és teremtett így hagyományt, amely az ember ősképét Hermész Triszmegisztosznak nevezi. A hermetika igen sokat átvett az egyiptomi, a héber, a káldeus, az iráni és a hindu hagyományból. Ezeknek a tanításoknak a középpontja az a metafizikai jellegű antropológia volt, amely végül is az üdvről és az életről szóló egyetemes tanítás alapját képezi. A hermetikát óvatosan el kell választani a gnózistól, mert a gnózis a hagyomány már alkalmazott és önálló része.
A gnózist azért nevezték el gnosos-nak, (értelmes megismerésnek), mert az üdv útját éppen úgy az értelmi megismerésben látta, mint a hindu dzsnána (jnana) jóga. "A győzedelmes kereszténység a Hermészre alapított megváltástant, mint olyan sok mást is, eltüntette: az alkímiát és az antropológiát nem tudta legyőzni. Keleten új okkult-vallási jellegű irodalom keletkezett és az iszlám közvetítésével visszaáramlott nyugatra." - írja John Rushka.
A hermetikus hagyomány a nyugati kereszténység felszíne alatt, mint a föld mélyében rejlő vizek, állandóan élnek. A legismertebb hermetikus művek (kb. az időszámításunk utáni II. században keletkeztek, illetve maradtak fenn görög nyelven): a Tabula Smaragdína, Aszklépioszhoz, Poimandresz, Kulcs, Fiamhoz Tathoz. A gyűjtemény összefoglaló címe: Corpus Hermeticum.
A Tabula Smaragdína az alkímisták tudományának alapműveként ismert:
"Való hazugság nélkül, biztos és igaz.
Az, ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, és ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van. Így érted meg az egyetlen csodát.
És ahogyan minden dolog az Egytől származott, az Egy gondolatból, úgy elfogadva azt, lett minden teremtett dolog.
Apja a Nap, anyja a Hold.
A szél hordozta méhében.
Dajkája a Föld.
Ez a világ első anyagának forrása.
Ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul.
Válaszd el a földet a tűztől, a durvát a finomtól, gyengéden, hozzáértéssel.
A földből az égbe száll, aztán pedig a földre, befogadja a magasabb és az alacsonyabb erőket.
Így éred el a világ legnagyobb dicsőségét.
Ettől kezdve menekül előled minden sötétség.
Ez a nagy erő erejének ereje: mert minden légneműt legyőz, és minden szilárdat áthat.
Így teremtették a világot.
Annak, aki ezt a módszert követi, eredménye csodálatos lesz.
Ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világ tudásának három része birtokomban van.
Amit a Nap műveletéről mondtam, befejeztem."
(Hamvas Béla fordítása)
A Tabula Smaragdína az emberi személyiség metafizikai transzmutációja és szellemi regenerációja. A fennmaradt kb. tizenhárom mondat számít az európai hermetikus tanítás gyökerének. Ebből táplálkozik az asztrológia, az alkímia, a kabbala és a mágia.
"A hermetikus művészet egyszerre vallás, filozófia és természettudomány. Mint vallás, ez az ősi mágusok és minden korszak beavatottjának vallása, mint filozófia, alapjai megtalálhatóak az alexandriai iskola és Püthagorasz elméleteiben, mint tudomány, módszereit Paracelsustól, Nicholas Flameltől és Raimundus Lullustól kell megtanulni. A tudomány csak azok számára valóságos, akik a filozófiát és a vallást egyaránt elismerik és megértik, és az előrelépésben egyedül az adeptus lesz sikeres, aki elérte az akarat egyeduralmát és így az elemi világ fejedelmévé válik." - fogalmazza meg Eliphas Lévi: A Hermész tudománya c. könyvében.
A Tabula Smaragdína eredetéről több legenda is beszámol. Ezek közül az egyik szerint a táblát Ábrahám felesége, Sára találta meg egy barlangban Hebronnál, a halott Hermész kezében, néhány századdal az özönvíz után. Más vélemények szerint Nagy Sándor találta meg hadjáratai során Hermész sírjában, amelyet ő fedezett fel. És egy újabb legenda szerint a táblát Cheops piramisában találták meg. Ez az egyedüli kulcsa az összes ezoterikus ismeret megfejtésének: a tudás háromszöge és az értelem háromszöge. Mindkettő a szent hexagramot, az egyensúlyt, az élet és halálban és a halál az életben ősrégi szimbólumát tárja fel.
A Corpus Hermeticum az alábbiakat írja az emberi élet értelméről: "Az ember kötelessége, hogy lelkét értelmével irányítsa, s ezáltal az isteni dolgok szemlélete arra vezetheti őt, hogy csak kevés figyelmet szenteljen halandó részének, melyet az alsóbb világ megőrzése érdekében csatoltak hozzá. Abból a célból, hogy az ember tökéletes legyen mindkét része tekintetében."
Hermész, nem tudni hogyan, de az egész igazságot felfedte.
Dr. Kássa László
(Eliphas Lévi)
Egyiptomban a mágia univerzális tudománnyá emelkedett, amit Thotnak, a mágia istenének tulajdonítanak. Thot nemcsak a mágia, hanem minden ezoterikus tudás megalkotója és ebből egyetemes dogmát teremtett. Az ő alakja az archaikus beavatások őre.
Az egyiptomi mitológia szerint Thot a bölcsesség istene "forrás vagy a sivatagban, el vagy zárva a beszélő előtt, nyitva vagy a hallgató előtt" - hangzik egy hozzá intézett imából. Ő alkotta meg a huszonkét őshangot, amely a beszédet felépíti. Ő az istenek írnoka, aki a túlvilági utazás alatt a lélek megméretése után az adott válaszokat feljegyzi. Íbiszként, vagy íbiszfejű emberként, néha majomként jelenik meg.
A görög mitológia Hermészként ismeri, az istenek hírnökeként. A római mitológia Merkúriuszként tartja nyilván.
Az európai hagyomány hermetika névvel definiálja azt a módszert, amely Alexandriában öltött szilárd testet és teremtett így hagyományt, amely az ember ősképét Hermész Triszmegisztosznak nevezi. A hermetika igen sokat átvett az egyiptomi, a héber, a káldeus, az iráni és a hindu hagyományból. Ezeknek a tanításoknak a középpontja az a metafizikai jellegű antropológia volt, amely végül is az üdvről és az életről szóló egyetemes tanítás alapját képezi. A hermetikát óvatosan el kell választani a gnózistól, mert a gnózis a hagyomány már alkalmazott és önálló része.
A gnózist azért nevezték el gnosos-nak, (értelmes megismerésnek), mert az üdv útját éppen úgy az értelmi megismerésben látta, mint a hindu dzsnána (jnana) jóga. "A győzedelmes kereszténység a Hermészre alapított megváltástant, mint olyan sok mást is, eltüntette: az alkímiát és az antropológiát nem tudta legyőzni. Keleten új okkult-vallási jellegű irodalom keletkezett és az iszlám közvetítésével visszaáramlott nyugatra." - írja John Rushka.
A hermetikus hagyomány a nyugati kereszténység felszíne alatt, mint a föld mélyében rejlő vizek, állandóan élnek. A legismertebb hermetikus művek (kb. az időszámításunk utáni II. században keletkeztek, illetve maradtak fenn görög nyelven): a Tabula Smaragdína, Aszklépioszhoz, Poimandresz, Kulcs, Fiamhoz Tathoz. A gyűjtemény összefoglaló címe: Corpus Hermeticum.
A Tabula Smaragdína az alkímisták tudományának alapműveként ismert:
"Való hazugság nélkül, biztos és igaz.
Az, ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, és ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van. Így érted meg az egyetlen csodát.
És ahogyan minden dolog az Egytől származott, az Egy gondolatból, úgy elfogadva azt, lett minden teremtett dolog.
Apja a Nap, anyja a Hold.
A szél hordozta méhében.
Dajkája a Föld.
Ez a világ első anyagának forrása.
Ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul.
Válaszd el a földet a tűztől, a durvát a finomtól, gyengéden, hozzáértéssel.
A földből az égbe száll, aztán pedig a földre, befogadja a magasabb és az alacsonyabb erőket.
Így éred el a világ legnagyobb dicsőségét.
Ettől kezdve menekül előled minden sötétség.
Ez a nagy erő erejének ereje: mert minden légneműt legyőz, és minden szilárdat áthat.
Így teremtették a világot.
Annak, aki ezt a módszert követi, eredménye csodálatos lesz.
Ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világ tudásának három része birtokomban van.
Amit a Nap műveletéről mondtam, befejeztem."
(Hamvas Béla fordítása)
A Tabula Smaragdína az emberi személyiség metafizikai transzmutációja és szellemi regenerációja. A fennmaradt kb. tizenhárom mondat számít az európai hermetikus tanítás gyökerének. Ebből táplálkozik az asztrológia, az alkímia, a kabbala és a mágia.
"A hermetikus művészet egyszerre vallás, filozófia és természettudomány. Mint vallás, ez az ősi mágusok és minden korszak beavatottjának vallása, mint filozófia, alapjai megtalálhatóak az alexandriai iskola és Püthagorasz elméleteiben, mint tudomány, módszereit Paracelsustól, Nicholas Flameltől és Raimundus Lullustól kell megtanulni. A tudomány csak azok számára valóságos, akik a filozófiát és a vallást egyaránt elismerik és megértik, és az előrelépésben egyedül az adeptus lesz sikeres, aki elérte az akarat egyeduralmát és így az elemi világ fejedelmévé válik." - fogalmazza meg Eliphas Lévi: A Hermész tudománya c. könyvében.
A Tabula Smaragdína eredetéről több legenda is beszámol. Ezek közül az egyik szerint a táblát Ábrahám felesége, Sára találta meg egy barlangban Hebronnál, a halott Hermész kezében, néhány századdal az özönvíz után. Más vélemények szerint Nagy Sándor találta meg hadjáratai során Hermész sírjában, amelyet ő fedezett fel. És egy újabb legenda szerint a táblát Cheops piramisában találták meg. Ez az egyedüli kulcsa az összes ezoterikus ismeret megfejtésének: a tudás háromszöge és az értelem háromszöge. Mindkettő a szent hexagramot, az egyensúlyt, az élet és halálban és a halál az életben ősrégi szimbólumát tárja fel.
A Corpus Hermeticum az alábbiakat írja az emberi élet értelméről: "Az ember kötelessége, hogy lelkét értelmével irányítsa, s ezáltal az isteni dolgok szemlélete arra vezetheti őt, hogy csak kevés figyelmet szenteljen halandó részének, melyet az alsóbb világ megőrzése érdekében csatoltak hozzá. Abból a célból, hogy az ember tökéletes legyen mindkét része tekintetében."
Hermész, nem tudni hogyan, de az egész igazságot felfedte.
Dr. Kássa László
| Webdesign: |  |