Fekete mágia

Második. A szertartásos mágia titkos folyamatai által lehetőség nyílik arra, hogy kapcsolatba kerüljünk ezekkel a láthatatlan teremtményekkel, és segítségüket kérhetjük az emberi ügyekkel kapcsolatban. A jó szellemek készségesen ajánlják fel segítségüket a jó ügy érdekében, de a gonosz szellemek csak azokat szolgálják, akik megrontani és pusztítani akarnak.

Harmadik. Kapcsolatba lehet lépni a szellemekkel, ami által a mágus egy meghatározott időre az elemi lények mesterévé válik.
Negyedik. A valódi fekete mágiát egy démoni szellem segítségével mutatja be az, aki a boszorkányt élete végéig szolgálja, annak megértésével, hogy halála után a mágus saját démonja szolgájává válik. Ezért a fekete mágus bármit megtesz azért, hogy meghosszabbítsa életét, mivel semmi jó nem vár rá a síron túl.
A fekete mágia legveszélyesebb formája az okkult erő tudományos elferdítése, a személyes vágyak kielégítése céljából. Ennek legkevésbé összetettebb és legegyetemesebb formája az emberi önzés, mivel az önzés képezi a világ minden gonoszságának alapvető okát. Az ember elcserélheti halhatatlan lelkét a világi hatalomért, és az évek során olyan titkos folyamatot alakíthat ki, mely lehetővé teszi számára ezt a cserét. Számos ágaiban a fekete művészet a szertartásos mágia szinte minden formáját magában foglalja, a halottidézést, a boszorkányságot és a vámpírizmust is. Ezen kívül az idézet és a hipnózis is a részévé vált, hacsak azt gyógyászati célokra nem használják, mely még akkor is kockázatokkal jár.
Habár úgy tűnik, hogy a középkor démonizmusa eltűnt, de sok formájára még ma is létezik példa – különösen az úgynevezett „jólét" pszichológia, az „akaraterő építő" metafizika, és a „nagy nyomást előidéző" üzleti rendszerek esetében – a fekete mágia csupán egy metamorfózison ment keresztül, és habár neve megváltozott, természete ugyanaz maradt.
A középkor jól ismert mágusa Dr. Johannes Faustus volt, aki Dr. Faust-ként vált ismerté. A mágikus iratok tanulmányozása által képessé vált arra, hogy egy elemi lényt a szolgálatába állítson, aki változatos tehetségével sok éven keresztül szolgálta őt. Furcsa legendák keringenek arról a mágikus erőről, melyet Dr. Faust birtokolt. Egy alakalommal, amikor a filozófus játékos hangulatban volt, köpenyét egy árusasszony kosarában lévő tojások felé dobta, előidézve ezzel a csibék kikelését. Egy másik alkalommal, mikor egy kis hajóból a tengerbe esett, száraz ruhában tért be a mesteremberhez. De minden más mágushoz hasonlóan, Dr. Faustot is utolérte a végzete, mivel egy reggel késsel a hátában találtak rá. Úgy hitték, hogy jól ismert szelleme ölte meg. Habár Goethe Dr. Faustjáról úgy gondolják, hogy csak egy kitalált szereplő, ez a mágus mégis élt a tizenhatodik században. Dr. Faust írt egy könyvet, melyben beszámol szellemekkel kapcsolatos élményeiről, s melynek egyik fejezetét az alábbiakban olvashatnak el. (Ne keverjék össze Dr. Faustot Johann Faust-al, a nyomdásszal.)

                                                                                                                                          részlet